| |
A szarvasgomba termesztése
A különböző szarvasgombák a nehezen beszerezhető, különleges
élelmiszerek közé tartoznak. Magyarországon is előforduló fajaikat
jelenleg kizárólag vadon gyűjtik. Ültetvények azonban hazánkban
is akadnak szép számmal, mi több, nemrég ünnepelhette első termését
egy dél-dunántúli ültetvény. Ennek apropóján kerül megrendezésre
2008. október 4-5-én első alkalommal a Hőgyészi Szarvasgomba Napok,
ahol lehetőség adódik a gasztronómiai és szakmai tapasztalatszerzésre
is. E napok keretén belül kerül ismertetésre az úgynevezett extenzív
szarvasgomba termesztési módszer, melynek képviselője a hőgyészi
ültetvény. Emellett létezik az úgynevezett intenzív technológia
is, melynek kutatásában többek között a Szent István Egyetemen
folynak évek óta kutatások, s melynek gyakorlati eredményét taglalják
az alábbi sorok.
A nemzetközi gasztronómiában igen nagyra értékelt szarvasgombák
olyan, fásszárú növények gyökérzetével szimbiózisban - úgynevezett
mikorrhiza-kapcsolatban - élő gombák, melyek erőteljes illatú
termőteste a föld felszíne alatt fejlődik ki.
Az isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum Pico) Olaszország,
Horvátország és Szerbia mellett Magyarországon is megterem, jellemző
ára eléri a kilogrammonkénti 3000-4000 eurót. A faj termesztésének
lehetőségeit évtizedek óta vizsgálják, és bár Olaszországban már
található néhány termő kísérleti ültetvény, a technológia még
nem eléggé kiforrott. A francia szarvasgomba (Tuber melanosporum
Vitt.) tipikus mediterrán szarvasgomba, a térség országaiban nagy
mennyiségben termesztik is, Magyarországon azonban a viszonylag
hideg telek miatt ez valószínűleg nehezen lenne kivitelezhető.
A nyári szarvasgomba (Tuber aestivum Vitt.) ezzel szemben
hazánkban is tömegesen fordul elő természetes élőhelyein, és bár
kilónkénti ára "mindössze" legfeljebb 150-250 euró,
ezt a fajt itthon is jó eséllyel termeszthetjük.
Termesztéstechnológiáját francia kutatók részletesen kidolgozták,
ennek hazai adaptálása folyamatban van. A SZIE Kertészeti Technológiai
Intézetének koordinálásával zajló projektek keretében hatodik
éve folynak kutatások többek között szarvasgombával "oltott"
(mikorrhizált) csemeték előállításával és a termesztés technológiájával
kapcsolatban: számos kísérleti ültetvény is létesült már.
A nyári szarvasgomba termesztés-technológiájának első lépése
a megfelelő terület kiválasztása, aminek két legfontosabb tényezője
a terület fekvése és a talaj minősége. A faj megtalálja életfeltételeit
mind a hegyvidékeken, mind az alföldi régiókban, azonban nehezen
tűri a talaj kiszáradását. A nyári szarvasgomba számára főként
a kötött-középkötött, magas humusztartalmú, semleges vagy gyengén
bázikus kémhatású, agyagos talajok a legmegfelelőbbek. Mivel a
szarvasgomba talajigénye jelentősen eltér a termesztett növényekétől,
ezért a talaj alkalmasságát elengedhetetlen mintavétellel és elemzéssel
ellenőrizni. Nem mellékes a leendő ültetvény korábbi hasznosítása
sem: megfelelő a szőlő, gyümölcsös (kivéve a mogyoróültetvény),
szántóföld, legelő, parlag vagy ugar, de kedvezőtlen, ha a területen
előzetesen erdő volt, hiszen a konkurens mikorrhizagombák nagy
bőséggel továbbra is jelen vannak a talajban és ez akadályozhatja
a szarvasgomba fejlődését. A talaj-előkészítés során ajánlott
a minél kisebb mértékű talajbolygatás, mert így kevésbé szárad
ki a talaj felső rétege és a gyeptakaró is megmaradhat. Ha nincs
gyeptakaró, akkor későbbi célzott telepítése ajánlott.
Fontos a felhasznált fák faja is: célszerű a faj természetben
is eliforduló partnereit választani, ilyen például a cser, a kocsányos
és kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a közönséges mogyoró,
a törökmogyoró, a gyertyán, a feketefenyő, illetve a nagy- és
kislevelű hárs.
A siker érdekében célszerű kimondottan erre a célra minősített,
mikorrhizált csemetét ültetni, hiszen így megkönnyítjük a gomba
dolgát és megfelelő termőterületen nagyobb eséllyel teremhet az
ültetvényünk. Léteznek extenzív módszerek is az ültetvény létrehozására,
ilyenkor a makkot vagy az elültetni kívánt csemete gyökerét szarvasgomba-szuszpenzióba
mártják, vagy ilyennel öntözik be az elültetett csemetét.
A nyári szarvasgomba ültetvényen ajánlott hektáronként minimum
1500 - 2000 csemete elültetése, a legfontosabb cél a takarás minél
előbbi elérése.
Az ültetést csak fagymentes idiben lehet végezni, kora tavasszal
vagy ősszel. Az őszi ültetés előnyösebb lehet, ha el tudjuk kerülni
a korai fagyokat, így a csemetének van ideje a tél előtt megerősödni.
A tavaszi ültetés abban az esetben ajánlott, ha a tél az előző
évben korán érkezett, valamint akkor, ha a területen rendelkezésre
áll öntözési lehetőség.
Az ültetvény fenntartásának egyik legfontosabb eleme az öntözés.
Bár egy szarvasomba ültetvény nem olyan nagy vízigényű, mint például
egy intenzív almaültetvény, a talaj nedvesen tartása elengedhetetlen.
Ezt a nyári száraz időszakban 10-15 naponkénti öntözéssel érhetjük
el (10-15 l/csemete). A fákat nem metsszük, csupán az elhalt,
beteg ágak, vesszők eltávolítására szorítkozunk, mivel cél, hogy
árnyékban legyen a talaj.
A sorközök művelése történhet többszöri tárcsázással, esetleg
egynyári vagy éveli növények (pl. gyógynövények) termesztésével,
de jó megoldás a füvesítés is. A szarvasgomba micélium-szövedékének
fejlődését és a gyomok visszaszorítását segíti elő a talajtakarás,
ami történhet agroszövettel vagy kartonnal. Nem javasolt azonban
szalmával vagy levágott növényi maradványokkal történő takarás,
mert ezek savanyíthatják a talajt és elősegítik a rágcsálók megtelepedését.
A rovarkártétel ellen biológiai módszerekkel célszerű védekezni,
de súlyos esetben a vegyszeres kezelés is megengedhető. Az ültetvényen
megjelenő gomba kórokozók ellen kéntartalmú szer alkalmazása javasolt.
Mogyoró esetén a telepítés utáni negyedik-hatodik évben, tölgy
vagy hárs esetében ennél egy-két évvel késibb várhatunk először
termést. Ennek oka, hogy a mogyoró gyorsabb növekedésű - viszont
a konkurens gombákra is fogékonyabb.
Ha termőre fordult az ültetvényünk, kezdődhet a termés betakarítása,
amihez nélkülözhetetlen a jól képzett kereső-kutya. Így garantálható,
hogy csak érett gombát "szüreteljünk" és a még nem piacképes,
éretlen gombák a földben maradjanak. A gomba gyűjtésekor fontos
az is, hogy minimális talajzavarással történjen a termőtestek
kiemelése, hogy a micéliumszövedék a lehető legkevésbé sérüljön
meg.
A szarvasgomba termesztése hazánkban sem elérhetetlen álom, egyre
többen vágnak bele az ültetvény-telepítésbe. A szarvasgomba illetve
a termesztési iránt érdeklődőknek nyújt lehetőséget szakami és
gasztronómiai tapasztalatszerzésre az október első hétvégéjén
megrendezendő Hőgyészi Szarvasgomba Napok.
Csorbainé Gógán Andrea, Dr. Dimény Judit
SZIE MKK Kertészeti Technológiai Intézet
|
